Üdvözöllek!

Az alábbi bejegyzések az anya-magzat kapcsolatanalízissel és a pre-, illetve perinatális (azaz a születés előtti és születés körüli) pszichológiával kapcsolatos kérdéseket fejtegetik - szubjektív formában. Egy részük a szakirodalom magamon történő átszűrése, néhány bejegyzés pedig a témával kapcsolatos saját élményeim megosztása - kizárólag informatív - és semmiképpen nem ömlengős - céllal.

Kérdéseidet, véleményedet szívesen veszem vagy nyilvánosan, a bejegyzések alatt található "Megjegyzés"-re kattintva, vagy személyesen az evegvari@gmail.com e-mail címen.

Amennyiben még tudatosabban szeretnéd a méhedben fejlődő babával ápolni a kapcsolatot, vagy meg szeretnéd vitatni valaki hozzáértővel azon kérdéseidet, amelyek talán éppen blogom olvasása közben merült fel benned, a lap alján megtalálhatod az országban működő szakemberek elérhetőségét.

2009. január 5., hétfő

Misszióm

Barátnőm megkérdezte, hogy valóban készen állok-e a magától megszakadt, de nem befejeződött terhességem (orvosilag ez a missed abortion) műszeres befejezésének egy hónapos "évfordulóján" kiállni kismamák elé, és az anya-magzat kapcsolatanalízis szépségeiről beszélni, vagy ez csak a szadomazochizmusom része...

A válaszom a teljesen határozott, egyértelmű IGEN volt. Nem önterápia gyanánt, hanem azért, mert hitem töretlen a kapcsolat tudatosságának fontosságában.

Mert továbbra is hiszek abban, hogy életet adni nagy felelősség és kötelességünk megismerni és tisztelni azt a lelket, aki gyermekünk lesz.
Vallom, hogy az élet -a várandósságban és a szülésben megnyilvánuló - gyönyörű manifesztálódása érdemes arra, hogy figyelmünket ráirányítsuk, ezáltal részesülve a teremtés csodájában.
Ezzel egyidejűleg érdemes kellő alázattal észbentartani, hogy a gyermekvállalás nem a saját céljainkat szolgálja, így el kell fogadni a veszteségeket és a kudarcok és csalódások által "küldött" tanulságokat is.