Üdvözöllek!

Az alábbi bejegyzések az anya-magzat kapcsolatanalízissel és a pre-, illetve perinatális (azaz a születés előtti és születés körüli) pszichológiával kapcsolatos kérdéseket fejtegetik - szubjektív formában. Egy részük a szakirodalom magamon történő átszűrése, néhány bejegyzés pedig a témával kapcsolatos saját élményeim megosztása - kizárólag informatív - és semmiképpen nem ömlengős - céllal.

Kérdéseidet, véleményedet szívesen veszem vagy nyilvánosan, a bejegyzések alatt található "Megjegyzés"-re kattintva, vagy személyesen az evegvari@gmail.com e-mail címen.

Amennyiben még tudatosabban szeretnéd a méhedben fejlődő babával ápolni a kapcsolatot, vagy meg szeretnéd vitatni valaki hozzáértővel azon kérdéseidet, amelyek talán éppen blogom olvasása közben merült fel benned, a lap alján megtalálhatod az országban működő szakemberek elérhetőségét.

2010. október 13., szerda

A szabad szülésről

A blog témájából fakadóan illik állást foglalnom a Geréb Ágnes körül kialakult helyzetről. Leszögezem: nem nézek TV-t, nem olvasok újságot, úgyhogy talán nem rendelkezek minden információval, de így nem is torzít semmit a média a véleményemen.

Az egyik legfontosabb dolog, amire feltettem az életemet pszichológusként, az az, hogy lelkileg-szellemileg tegyünk meg mindent mi, felnőttek azért a kis emberért, aki hozzánk születik. Ez pszichológiai prevenció, ha úgy tetszik: minden, amit teszünk (már pre-, és perinatálisan is), rajta hagyja a lenyomatát a formálódó emberi lelken, még ha az nem is teljesen tiszta lap. Ez óriási felelősség.
A születés életünk legfontosabb eseménye, és nem mindegy, hogyan zajlik. Emiatt fontosnak tartom az anyák azon jogát, hogy ők dönthessék el, hogy gyermeküknek milyen születésélményt adnak (természetesen addig a határig, ameddig ez rajtuk múlik).
Én magam kórházban szültem. Nem az egészségügyi kockázatok miatt, hanem mérlegre téve azt a pszichológiai stresszt, amely az intézményes , illetve az otthon szülés során érhet minket. Arra az eredményre jutottam, hogy konfliktusmentesebb első napjai lesznek gyermekemnek ebben a világban, ha kórházban szülöm meg. A jelenleg zajló események ezt igazolják. Nagyon sajnálom, hogy így van.

Ui: Számomra a megoldás egy olyan kórházi szülés lenne, amely szemléletében (és nem a berendezési tárgyakban) hasonlítana az otthonszülésre. De a demonstrációk most a szabad szülésválasztásról szólnak és ezt, mint jogot, én magam is támogatom.