Üdvözöllek!

Az alábbi bejegyzések az anya-magzat kapcsolatanalízissel és a pre-, illetve perinatális (azaz a születés előtti és születés körüli) pszichológiával kapcsolatos kérdéseket fejtegetik - szubjektív formában. Egy részük a szakirodalom magamon történő átszűrése, néhány bejegyzés pedig a témával kapcsolatos saját élményeim megosztása - kizárólag informatív - és semmiképpen nem ömlengős - céllal.

Kérdéseidet, véleményedet szívesen veszem vagy nyilvánosan, a bejegyzések alatt található "Megjegyzés"-re kattintva, vagy személyesen az evegvari@gmail.com e-mail címen.

Amennyiben még tudatosabban szeretnéd a méhedben fejlődő babával ápolni a kapcsolatot, vagy meg szeretnéd vitatni valaki hozzáértővel azon kérdéseidet, amelyek talán éppen blogom olvasása közben merült fel benned, a lap alján megtalálhatod az országban működő szakemberek elérhetőségét.

2013. április 24., szerda

Az anya-magzat kapcsolatanalízis folyamata

Az anya-magzat kapcsolatanalízis folyamat. Annak a folyamata, ahogy egy nő bejárja az anyaságra készülődés stációit és ahogy kapcsolatot épít a babájával. Az elmúlt évek tapasztalata alapján kirajzolódott ennek az útnak egy olyan forgatókönyve, ami alapján jól körülírható szakaszokról beszélhetünk (még akkor is, ha ezek - természetesen - át is fedik egymást).

1. Anyai krízisállapot
Ideális esetben ez a szakasz nincs, de ha egy várandós anya egyedül marad a gyermekével, gyászol, vagy bármilyen súlyos környezeti konfliktus uralja az érzelmeit, gondolatait, akkor ezzel kell foglalkoznunk - mert úgyis ez jelenik meg a tudattalannal folytatott munkában is. A baba érdekeit is az szolgálja, ha az anya stabilizálódik, tehát - bár nem közvetlenül, mégis - a krízisintervenció is a baba-mama kapcsolat építéséhez járul hozzá.

2. Anyai pre-, és perinatális élmények reaktiválódása
A gyermekvállalás kinyitja azt az idői kaput, amelyben újra kapcsolatba léphetünk saját gyermeki énünkkel - mindig saját gyermekünk aktuális életkorának megfelelően. Várandósság alatt saját magzati és születés körüli élményeink válnak hozzáférhetővé. Teljesen egyénfüggő, hogy a kapcsolatanalitikus folyamatban ezeknek a saját élményeknek az újraélése és átdolgozódása mennyi időt és energiát vesznek igénybe. Az anya ideális fogantatási és születési körülményei esetén csak jelzésértékkel jelennek meg és a méhhel, illetve a babai környezettel való ismerkedést segíti az "ismerősség-érzés" felkeltésével. Ha azonban történt magzati traumatizáció - mérgezésélmény, fenyegető abortusz-, vagy vetélés, transzgenerációs hatások, nehéz szülés, stb. formájában-, akkor kifejezetten terápiás hatású a saját élmények megjelenése mind a mama, mind a baba szempontjából. Ilyen szempontból egyedülálló gyógyulási lehetőség nőnek lenni, azt kell, hogy mondjam. :-) És hogy miért jó ez a babának? Minél "tisztább" az anyai rendszer, neki annál tehermentesebb a lét. Még ha nehéz dolgokkal, érzésekkel is kerül kapcsolatba az anya a munka során, akkor is elkülöníthető a baba számára, hogy az az anya dolga, nem őt kell, hogy terhelje. A feldolgozatlan traumák tudattalan félelmek formájában így is-úgy is megjelennek. (A szüléstől való irracionálisan nagy félelmek többsége ilyen okokra vezethető vissza.)

3. Kapcsolatteremtés a babával
A fentiek alapján érthető, hogy miért jelenik meg legritkább esetben azonnal a kisbaba. Az ismerkedés is folyamat és fokozatosan megy végbe. A fokozatosságot képileg is kifejezi az, hogy gyakran csak bizonyos testrészei jelennek meg először a babának (csak a karját, lábát vagy popsiját látja az anya), háttal áll vagy alszik. Előfordul a bizalmatlanság, de legalábbis az óvatos bizonytalanság, hogy "hát te meg ki vagy és mit keresel itt?" :-O. Én abban támogatom a kismamákat, hogy tartsák tiszteletben a baba ismerkedési tempóját és határait. A méhben ő van otthon, ezt nagyon gyakran ki is fejezik a kisbabák - és természetesen boldogan vezetik körbe az anyukájukat, ha feloldódtak, ahogy a félénk kisgyerekek szoktak. Csodálatos élmény végigkísérni azt a folyamatot, aminek a végén már csak az elvárásoktól és félelmektől mentes tiszta szeretet nyilvánul meg a baba és a mama közt. A kapcsolatfelvétel ekkor már "csak" az örömteli együttlétről szól. Az ideális az, ha idáig eljutunk, mire a finish-be érünk.

4. Szülés-, és születésfelkészítés
Ez a  - 35-37. hét körül kezdődő szakasz - teljesen más módszertannal zajlik. Míg eddig viszonylag szabad teret adtunk a tudattalan történéseknek, és csak figyeltük, hogy mi történik, a szüléshez közeledő időszakban célirányosan keressük a babát, hiszen pontosan tudjuk, mit szeretnénk vele megbeszélni. Dr. Raffai Jenő dolgozta ki annak a 9 alkalomnak a tematikáját, amelyen szisztematikusan végigmegyünk a születéshez szükséges elszakadási folyamaton és ellátjuk a babát az elindulását megkönnyítő információkkal. 
Bár van verbális része is a szülésre készülődésnek, a kapcsolatfelvétel mélységében átélt szövegek az anya érzelmi felkészülést is segítik, ami megint csak - áttételesen, de hatásában nézve mégiscsak közvetlenül - befolyásolja, hogy a baba milyen zökkenőmentesen jöhet világra.