A legtöbb, amit tehetsz érte és adhatsz neki, az a tudatosságod. Ez pedig a tudat, hogy mindenben, amit átélsz, a babád is részesül.
Ha lágy, kellemes zenét hallgatsz, ha egy virágos réten beszívod a természet illatát, ha valami finomat eszel vagy iszol, ha egy műalkotásban gyönyörködsz, ha relaxálva kényezteted a tested, a pozitív élmények biokémiai szintre is lefordítódnak és áthatják egész tested, így elérik a méhedben - így vegyületeidben - úszkáló magzatot. Tudatosan törekedj hát pozitív élményekre és kerülj minden kellemetlen ingert, legyen az a város zaja, véres akciófilmek, vagy a nem kevésbé horrorisztikus híradó és bulvársajtó, lehúzó, negatív emberek, vagy akármi, ami rosszul hat rád.
Sok mindent nem tudunk persze kikerülni. Mit tehetsz például, ha stresszes a munkád, és nem hagyhatod még abba? Nagyban csökkented a stresszt azáltal, ha tudatosítod saját feszültségedet bizonyos helyzetekben, ha észreveszed, hogyan feszül meg egész tested (sokan összeszorítják a fogukat vagy a keresztcsonti területet), érzékeld, hogy görcsbe rándul a gyomrod, vagy hevesebben kezd verni a szíved egy telefonhívás hatására például. Ha ezeket tudatosan éled meg, rá tudsz szánni egy másodpercet, hogy elernyeszd az izmaidat, vagy néhány mély lélegzetvétellel rendezd a szívverésedet. Sőt, talán arra is marad egy másik másodperced, hogy odaszólj a babádnak (magadban vagy hangosan), hogy "semmi baj, kicsikém, hiszen ez csak munka"...
