1. Ápoljunk jó kapcsolatot a baba apukájával! Az apától származó törődés, szeretet, támogatás az anyuka pozitív érzéseit növeli, szorongásait pedig csökkenti. Önmagában már ez jó hatással van a magzatra. Ezen túlmenően azonban a papa-baba kötődés sem elhanyagolandó tényező, hiszen egy gyermeknek hosszú távon (már egész kicsi kortól kezdve!) éppen úgy szüksége van az apára, mint anyára. Tőle más dolgokat tanul, másfajta érzelmi támaszt, és nem utolsósorban férfimintát kap. A baba már a pocakban megismerkedik apa hangjával, felismeri a simogatását, így némi odafigyeléssel mi is tehetünk az erősödő baba-papa kapcsolatért. Tegyük lehetővé, hogy az apa is átélhesse a várandósság olyan velejáróit, mint például ultrahangvizsgálatokat, hívjuk fel a figyelmét a baba mocorgására a pocakban, alakítsunk ki olyan rituálékat, amelyben formálódik a kis család: például apa este mesét olvashat a babának, vagy megmasszírozhatja anyát egy kis pocaksimogatással kombinálva.
2. Lélegezzünk!
A lélek és a lélegzet összefüggését a magyar nyelv is ismeri: a kiegyensúlyozott lelkiállapot és a mély, egyenletes, nyugodt, orron át történő légzés összefüggenek. A kismama eleve egyre nehezebben tud lélegezni, ahogy nő a baba és felnyomja a rekeszizmot, csökkentve a tüdő terét, miközben a megnövekedett vérmennyiség miatt nagyobb mennyiségű oxigént kell szállítania a baba ellátásához. Emiatt a lélegzésre tudatosan oda kell figyelni. A jóga kiváló légzőgyakorlatokat tanít, de az is elég, ha napi 5 percre csak figyelmet szentelünk a lélegzetünknek egyszerű mindfulness-technikákkal. Az orron át történő légzés fiziológiai előnyei (környezeti szennyeződés szűrése, a belélegzett levegő felmelegítése) közismertek, az talán kevésbé, hogy pszichés védelmet is nyújt a zaklatottság, túlpörgés ellen. A várandóság gyakori kísérőtünete, a megduzzadt nyálkahártyák nehezítik az orron át történő levegővételt, mégis érdemes erre törekedni. Jó szolgálatot tehet az orrjáratok fiziológiás sóoldattal történő átmosása.
3. Hasmasszázs
Simogassuk a pocakot! Ez taktilis stimulációnak számít, ami már a sokat emlegetett zenehallgatáson (auditoros), táncoláson (vesztibuláris) kívül nagyon stimulálóan hat a babára és jól oldja a feszültséget. A kapcsolatépítést is segíti, hiszen az érintésre reagál, és ezzel kialakítható egyfajta érintésalapú párbeszéd.
4. Relaxáció
Értelemszerűen a feszültségoldást szolgálja, de a testérzetek és a légzés tudatosításával az önmagunkra és a babára figyelés lehetőségét is megteremti.
5. Vizualizáció
Képzeljünk el pozitív képeket a babával kapcsolatban. Az sem baj, ha ez egy idealizált kép vagy egy tényleges ultrahang-kép. Ha a vizualizációs gyakorlat nem a töltekezést szolgálja, hanem a negatív érzéseinket erősíti, vagy ijesztő képek törnek be, ezt a gyakorlatot ne végezzük egyedül, csak biztonságos terápiás térben, szakember javaslatára.
forrás: Chairat Panthuraamphorn programja alapján in Raffai: Megfogantam, tehát vagyok, Pécs, 1997
2. Lélegezzünk!
A lélek és a lélegzet összefüggését a magyar nyelv is ismeri: a kiegyensúlyozott lelkiállapot és a mély, egyenletes, nyugodt, orron át történő légzés összefüggenek. A kismama eleve egyre nehezebben tud lélegezni, ahogy nő a baba és felnyomja a rekeszizmot, csökkentve a tüdő terét, miközben a megnövekedett vérmennyiség miatt nagyobb mennyiségű oxigént kell szállítania a baba ellátásához. Emiatt a lélegzésre tudatosan oda kell figyelni. A jóga kiváló légzőgyakorlatokat tanít, de az is elég, ha napi 5 percre csak figyelmet szentelünk a lélegzetünknek egyszerű mindfulness-technikákkal. Az orron át történő légzés fiziológiai előnyei (környezeti szennyeződés szűrése, a belélegzett levegő felmelegítése) közismertek, az talán kevésbé, hogy pszichés védelmet is nyújt a zaklatottság, túlpörgés ellen. A várandóság gyakori kísérőtünete, a megduzzadt nyálkahártyák nehezítik az orron át történő levegővételt, mégis érdemes erre törekedni. Jó szolgálatot tehet az orrjáratok fiziológiás sóoldattal történő átmosása.
3. Hasmasszázs
Simogassuk a pocakot! Ez taktilis stimulációnak számít, ami már a sokat emlegetett zenehallgatáson (auditoros), táncoláson (vesztibuláris) kívül nagyon stimulálóan hat a babára és jól oldja a feszültséget. A kapcsolatépítést is segíti, hiszen az érintésre reagál, és ezzel kialakítható egyfajta érintésalapú párbeszéd.
4. Relaxáció
Értelemszerűen a feszültségoldást szolgálja, de a testérzetek és a légzés tudatosításával az önmagunkra és a babára figyelés lehetőségét is megteremti.
5. Vizualizáció
Képzeljünk el pozitív képeket a babával kapcsolatban. Az sem baj, ha ez egy idealizált kép vagy egy tényleges ultrahang-kép. Ha a vizualizációs gyakorlat nem a töltekezést szolgálja, hanem a negatív érzéseinket erősíti, vagy ijesztő képek törnek be, ezt a gyakorlatot ne végezzük egyedül, csak biztonságos terápiás térben, szakember javaslatára.
forrás: Chairat Panthuraamphorn programja alapján in Raffai: Megfogantam, tehát vagyok, Pécs, 1997
