A fogantatással olyan folyamatok indulnak el a nő teljes organizmusában (beleértve a testi és a lelki aspektusokat is), amelyek önjáróak, és mind abba az irányba mutatnak, hogy létrehozzák a lehetőséghez képest legideálisabb közeget a baba fejlődéséhez. Minden anyai környezet más és más – hiszen van olyan nő, akinek stresszes, agyonhajszolt életében kell „helyet szorítani” a jövevénynek, van, aki a nőiességének az elvesztését félti – és öntudatlanul is óvja a magzattól-, van, aki éveket várt a babára és csak a jelre várt, hogy teljesen beleengedje magát a számára igazán áldott állapotba.
Ennek megfelelően a szervezet különböző formákban „jelez” annak megfelelően, hogy mely ponton van szükség „korrekcióra”, azaz nagyobb odafigyelésre. És valljuk be, a terhességi tünetek olyan erőse lehetnek, hogy rákényszerítik az anyukát a változásokra. Hogy mik ezek testi szinten megjelenő üzenetek, arról a következő bejegyzésben lesz szó.
