A terhességgel kapcsolatos könyvek a fizikai változásokról (azaz terhelésről) szólnak elsősorban, pedig a várandósság épp úgy szól (ahogy ezt az elnevezés is jelzi) a várakozás állapotáról, ami egy teljesen új szerepre hangolja át a leendő szülőket.
Az első három hónap fizikailag megterhelő – ami lelkileg azzal a következménnyel jár, hogy szembesíti a kismamát a terhesség tényével, és a mindennap jelentkező hányinger adott esetben egy pillanatra sem engedi feledni azt. Ez villámgyorsan az átértékelés időszakává avatja a külsőleg még leplezhető folyamatot: egy sokgyermekes anyuka ezt úgy fogalmazta meg, hogy az első trimeszterben jött rá mindig, hogy az egészségnél semmi nem fontosabb. A mama, abbéli igyekeztében, hogy túlélje az első heteket, szembesül azzal, hogy ez valóban „más” állapot, és felkészül arra, hogy a külvilág előtt is felvállalja a gyermekvárás tényét. Hogy erre ki mikor készül fel, az sok tényező függvénye, de sokat elárul, hogy ki mikor osztja meg a hírt környezetével.
