Üdvözöllek!

Az alábbi bejegyzések az anya-magzat kapcsolatanalízissel és a pre-, illetve perinatális (azaz a születés előtti és születés körüli) pszichológiával kapcsolatos kérdéseket fejtegetik - szubjektív formában. Egy részük a szakirodalom magamon történő átszűrése, néhány bejegyzés pedig a témával kapcsolatos saját élményeim megosztása - kizárólag informatív - és semmiképpen nem ömlengős - céllal.

Kérdéseidet, véleményedet szívesen veszem vagy nyilvánosan, a bejegyzések alatt található "Megjegyzés"-re kattintva, vagy személyesen az evegvari@gmail.com e-mail címen.

Amennyiben még tudatosabban szeretnéd a méhedben fejlődő babával ápolni a kapcsolatot, vagy meg szeretnéd vitatni valaki hozzáértővel azon kérdéseidet, amelyek talán éppen blogom olvasása közben merült fel benned, a lap alján megtalálhatod az országban működő szakemberek elérhetőségét.

2014. június 25., szerda

Szülés utáni szorongásos zavarok

Az alábbiakban Molnár Judit kolléganőm doktori értekezésére szeretném felhívni a figyelmet a szülést követő lelki egyensúly fontossága miatt. Bár a szülés utáni depresszió jelensége közismert, szó kell hogy essék a postpartum szorongásról is, amely nem kevésbé kellemetlen állapot. Kutatásában így ír erről az időszakról:
"A szülést követő időszak minden anya számára kiemelkedő fontosságú, hiszen ekkor tapasztalja meg az anyaság első élményeit, a gyermekkel való együttlétet. A legtöbb leendő anya úgy készül erre, mint egy eufórikus, csodákkal teli életszakaszra. Az első időkben azonban az öröm és lelkesedés mellett az újdonsült édesanyák más érzéseket is megtapasztalhatnak: fáradtság, félelemérzés, bizonytalanság, ok nélküli szomorúság. Ez nem is csoda, hiszen az anyák ilyenkor fokozott mértékű lelki és fizikális igénybevételnek vannak kitéve, miközben hormonális és testi változásokon mennek keresztül.

A hangulat változékonysága az első két hétben természetesnek tekinthető, ezt nevezzük „postpartum blue”-nak. Az aggodalmak, szorongások, bizonytalanság az új szerepkövetelményekből, a megváltozott élet- és napi ritmusból egyaránt adódnak, s fokozatosan mérséklődnek, ahogyan az anya egyre jobban összehangolódik gyermekével, s kezdi megtalálni helyét a megváltozott feltételek között.

A szülés utáni szorongás akkor válik kórossá, amikor a normálisnál hosszabban tart vagy erőteljesebb. Előfordulási arányát nem könnyű megbecsülni, mivel sok anya igyekszik eltitkolni félelmeit. Ennek oka általában az, hogy szégyellik problémáikat, rossz anyának tartják magukat, s ezt elfogadhatatlannak ítélik. Sajnos, sokszor a környezet sem érti meg az érintett kismamák érzéseit, így segítséget, támogatást sem tudnak nyújtani. Sok anya azt érzi, egyedül van félelmeivel, mások nem élnek át hasonlókat, ami tovább csökkenti önbizalmukat. A valóság ezzel szemben az, hogy az újdonsült kismamák kb. 10%-a szenved olyan szorongástól, ami megnehezíti életvitelüket, és/vagy komoly szenvedést okoz számukra. A helyzetet nehezíti, hogy szakemberek is sokszor diagnosztizálják a szorongásos zavarokat depresszióként, pedig kialakulásukban eltérő tényezők játszanak szerepet, s tünettanuk is különbözik.

A szülés utáni szorongásos zavarok néhány fő tünete:
  • állandó szorongás a baba jóléte felől
  • fokozott vegetatív tünetek: heves szívdobogás, szédülés, zsibbadás, felgyorsult légzés, mellkasi fájdalom stb.
  • félelem a kontrollvesztéstől és "megőrüléstől"
  • alvászavarok
  • visszatérő érzés, hogy valami rossz fog történni a babával
  • félelem attól, hogy kárt tesz a babában
  • félelem attól, hogy nem tudja ellátni a babát, nem elég jó anya
  • állandó biztonsági cselekvések a zavaró gondolatok ellen
A szorongás nagy terhet ró arra a személyre, aki átéli, az eltitkolt vagy kezeletlen rossz állapotok pedig az egyedüllét és alkalmatlanság érzését erősítik. A posztpartum szorongásos zavarok jól és hatékonyan kezelhető állapotok, ezért fontos a megfelelő szakmai beavatkozás, amelynek eszköze elsődlegesen a pszichoterápia. A pszichoterápia hatékonyan képes csökkenteni a szorongást, helyreállítani az anya megbillent pszichés egyensúlyát, önbizalmát, gyermekével való kapcsolatának örömteli átélését.