Kylea Taylor holotróp légzésterapueta számol be saját élményéről, melyben újraélte, amint születésekor szeretett volna kapcsolatot létesíteni a körülötte lévőkkel, de mindenki magával (a félelmeivel, a teendőivel, stb.) volt elfoglalva.
A lelkem legmélyéig éreztem azt a minden életfolyamatomat átható sokkot, hogy nem fogadtak. Ezt a csapást még órákig éreztem otthon, magzatpózba gubóztam a paplan alatt. Teljesen visszahőköltem a felismeréstől, hogy én döntöttem úgy, hogy elvesztem az eszméletemet (édesanyja gázt kapott szülésnél, ford.), hogy ne szembesüljek az igazsággal, hogy ne érezzem a kapcsolatnélküliség és elutasítás fájdalmát. Ezzel elkerültem annak a kognitív disszonanciáját is, hogy tudatos legyek ebben az idegen, nem tudatos világban. "*
(Exploring Holotropic Breathwork, ed: Keyla Taylor, Hanford Mead Publishers, USA, 2003, 67.o.)
Szerintem ezért fontos felkészülni a szülésre. Minél több elterelő tényezőt iktatunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy a világunkba lépő új emberi lényt nem csak nézzük, de látjuk is.
* A tapasztalat nem egyénileg kísért Rebirthing, hanem csoportosan végzett holotróp-légzés élményéből származik. Egy Rebirthing-légzés addig tart, amíg a kliens át nem alakítja negatív érzéseit megnyugvássá és pozitív felismeréssé. Az egyéni kísérés éppen azt a célt szolgálja, hogy senkinek ne kelljen órákig küzdenie otthon egyedül felbukkant traumatikus emlékeivel.